Törökországi élménybeszámoló, Zolitól!

Szervusz kedves Szekér!

Ezer üdvözlet Törökországból, bár mire olvasod, már otthon leszünk mi is azt hiszem!..

DIW (Do It Wrong) avagy, amikor 2 merülésen, rossz cuccban, nem jó körülmények között merül az ember:) vagyis...Egy búvárbeszámoló kintről, remélem nem untat:)

Szóval elsőre csak két merülésre jelentkeztünk nem ismerve a helyi viszonyokat. Az utazási iroda segített megszervezni, persze gondolom egy kis jutalékért..
60 euro a ceh, 2 merülés benne felszereléssel+ a buszos transzfer a kikötőbe+vissza, kaja a hajón,eddig jól hangzik..
Pontosan érkezik meg a busz a portálhoz. Egy szocis, békebeli időkre emlékeztető "ex-gizda" Ford diesel Transit busz személyében, ami kapásból idősebbnek tűnik, mint én! Király, igazi vad búvártúrát vártam!
Amikor a sofőr bevágta az ajtót és betört magától a jobb szélvédő, már csak fokozni tudta a vízvágyamat Nórival:)
Tolta neki ezerrel, át nem egy piros lámpán, gondolatban kidobtam összes Kresz tudásomat, de igy legalább gyorsan közeledett a kikötő. A buszon kezünkbe nyomtak egy dögös színes prospektust, amin megmutatták, hogy ki is a "helyi Király búvárbázis".. Tele rájás, barakudás, cápás, sügéres, teknős képpel, ezek után mit nekünk a Vörös?...Meg persze a szokásos szakközepes marketing szöveg: nekik van a legjobban felkészült oktatóik, meg felszerelésük bla-bla-bla...

A Hajó nagy, tényleg kényelmes. Velünk együtt kb. 5 "veterán", tehát plasztik kártyáját csajoknak mutogató búvár + mintegy 10 -még lelkes- kezdő jelentkezik a merülésekre. Felszerelések kiosztásakor adok én és Nóri is hálát az égnek, hogy a Nóri Halcyon jacket-ét, a dupla 7-es ruháját, és az én még hajadon Apeks reduktoromat begyömöszöltem a 20 kilós limitekbe a reptéren. Történik, hogy mosolyogva mutatom az oktatónak, hogy Nórinak minden van, én meg belevetném megint magam a teljesen hagyományos felszerelésbe, kalandozni picit. No problemo-mondja, mi más lehet erre a válasz ugye? Kiosztja a ruhát nekem, mint kiderül csak shorty ruhájuk van. (Hátérben Nóri megkönnyebülten sóhajt, hogy nála az overálja) Próbálom a ruhát, ami valamikor úgy 3mm-es lehetett, de most inkább trópusi, strech fitness ruhára emlékeztet. Papir vékony, és bár eddig úgy hittem átlagos testű vagyok, combban szorít, nyakamon lóg. Legalább felfrissít majd a víz. Megkapom a "jacketemet", a békebeli Scubapro-t, az alapmodellt. D gyűrű no, felhajtó ereje kb. annyi volt, hogy épphogy az államat kint tartotta a vízből. Kérem a regulátort, kengyeles kapok érdekes, nem is tudtam, hogy gyártanak barna barna színű első lépcsős reduktort, majd leesik a tantusz, a korrózió teljesen ellepte. Csak levegőt adjon! Akkor nem állíthatja meg semmi egy rejtőzködő DIR Búvárt! Már csak egy computerért jelentkezem, mire mosolyogva kezembe nyomnak egy merülés táblázatot...Upsz!.. Ezt látná a Jani..... No de sebaj, várnak ránk a Földközi tenger gyümölcsei! Egy kedves, olyan "Szekér típusú", pótapás merülés vezetőt kapunk, már látom kérdés nélkül, hogy betartjuk a 18 m-es határt...

A merülőhely környéke gyönyörű. Egy félsziget mellett, várrom alatt merül a csapat. Nóri áll először ki belépni a paradicsomba. De mielőtt ugrana, elé ugrik két Divemester is, hogy STOP,STOP! Elfelejtetted a súlyövet! -sikítják. Hmm... Lehet hogy először láttak Technikai cuccot?? Na mindegy, irány a víz.. Azonnal látjuk, hogy rosszabb látási körülmények várnak mint az Adrián, majd talán a halak mások lesznek! Nyugodtan tempózunk, egy norvég+ egy iraki, + egy német csaj búvárral, követve a vezetőnket. Gyanúsan jól megy az egyenlítés, nincs computerem, mutatom a Nórinak, mutassa az övét, akkor látom hogy 5 perce merülünk, és még mindig 4m-en úszunk! Lehet, hogy Sznorival kellet volna csak merülünk? Teknősről azonnal lemondok, a ráják elmentek nyaralni máshová, a cápák követték őket. A barracuda raj nem jön partközelbe , mert már őket is zavarja a kb. 5-7 méteres látótávolság.. Majd meglátjuk őt! Igen ez az, ez úgy néz ki, ez ő lesz az?? Egy-két "M"-es méretű sügérre emlékeztető hal lebeg egy szikla tövében. De túl mélyen vannak, úgy 20-21 méteren. Oda nem szabad merülünk ma.. De szép is volt a Pagi-túra!..
A kaja jó volt, egyszerű, de az jó. Napoztunk, pihiztünk, már kisebb elvárásokkal ugrottunk be a 2. merülésre. Hasonló volt plusz megtoldva 1 izgis helyzettel, amikor Nóri nem tudott egyenlíteni, magasabbra úszott, ki a látóteremből, előttem a vezető elúszott, az 5 méteres látótávolság miatt nem láttam a sem felszínt tisztán, sem alattam a feneket, fal sem volt éppen mellettem. Király, légynek éreztem magam a mustáros-tejfölben! Néztem a csuklóm, hány méteren vagyok, meg hogy tartsam is a szintet, csak ugye no computer.. Visszafelé octopusra tették a norvégot, majd később az irakit, elszívták a palackot, indult volna felém is a török vezető, de gyorsan igyekeztem megmutatni neki, hogy a kb. 50 méterre ringatózó hajóhoz szerintem elég lesz a 110 bar! 5 méteren. A víz viszont meleg volt 26 fok, még 18 méteren is 25-26 fok volt! Fura, Nóri elfelejtett jelezni a dupla 7-es ruhájában hogy fázik, egész merülés alatt nem jöttem rá milyen mozdulatot hiányoltam tőle:)
Én kalandnak, a Nóri picit csalódottságnak fogta fel a merüléseket. Ezt is át kellet élnünk, kell az a Vörös mégis nekünk!
Merülések végén többen odajöttek Nóri száradó Halcyon jacket-éhez, megfogdosták, kérdőn, érdeklődve figyelték. De érdekes. A Kezdő búvárok figyelmét keltette inkább fel.....
Ezer üdvözlet Törökországból, Alanyából, remélem nem lett túl hosszú, csak ez volt az első tengeri, nem adriai merülésünk a Nórival! így megérheted lelkességemet..
Zoli+Nóri